Zsófi

2009 július 17. | Szerző: Aranyhal |

 A kabátról jutott eszembe. Szürke, fekete mintás szövetkabát. Az, ahogy ült a buszon és Szabó Magdát olvasott. Ő volt számunkra a tökéletes. Az, akinek az életét szívesen éltük volna.

Zsófi szép. Zsófi okos. Mögötte egy szerető család, biztos anyagi háttér. Zsófi inteligens. Jó szakmát választott, jó egyetemre jár. Minden bizonnyal elismert lesz a maga területén.

Zsófi 15 éves volt, mikor megismerte élete párját. Azt hiszem valójában ez volt az, amit irigyeltünk. Péter és ő a tökéletes pár. Nem abban a csöpögős, rózsaszín ködös értelemben, hanem hogy csak rájuk kell nézni és inkább érzed, mint látod a tökéletes harmóniát. Immár öt teljes éve. Nem is biztos, hanem természetes, hogy Péter feleségül veszi őt.

Ez tehát Zsófi, a tökéletes példakép. De semmi sem lehet tökéletes… Mi lehet akkor Zsófi életének sötét foltja? Mi az, amitől az ő gyomra rándul görcsbe? Létezhet, hogy ő soha semmitől nem szenved igazán? Lehet Zsófi élete tényleg a tökéletes jövőkép?

Zsófi és Péter nem rég szakítottak. Nem bírták sokáig, mert egy-két hónap múlva ismét együtt láttuk őket. Zsófi Péterhez igyekezett és Szabó Magdát olvasott a buszon. Akkor már értettem mi az, amit jóllehet láttunk mindvégig, de nem vettünk észre Zsófi életében.

Zsófi 15 évesen szeretett bele Péterbe. Már öt éve vannak együtt. Életük hátralévő hatvan, hetven évét is így fogják eltölteni. Hiszen próbálták egymás nélkül, de nem ment. Pedig Péter már nézegetett kifelé a kapcsolatukból. És valójában mindannyian értettük, miért.

15 évesen megismerni azt, akivel le akarod élni az életed, egyben azt is jelenti, hogy nem lesz több kapcsolat, vélt vagy valós szerelem, csalódás a végén és a mindezekből leszűrt tanulságok is elmaradnak. Mire épít így fel Zsófi és Péter egy működőképes kapcsolatot? Hogy lesz képes Zsófi összetartani a családját, de leginkább a házasságát?

Ha jobban belegondolok talán én is elmondhatom magamról, hogy okos vagyok. Én is jó szakmát választottam, én is elismert egyetemre megyek. Azt is tudom, hogy mindent el fogok követni, hogy elismert legyek a szakmámban. Mögöttem is ott a család. Én is 15 voltam, amikor megismertem azt a bizonyos valakit…

Az egyetlen, ám annál lényegesebb különbség Zsófi és köztem, hogy én hagytam kicsúszni a kezeim közül azt a nagy szerelmet. Én akkor, ott nem küzdöttem meg érte foggal körömmel, ahogy valószínűleg Zsófi tette. Lehetnék olyan, mint ő.

Talán Zsófi és Péter a szakítással megtanulták, mit is jelentenek egymásnak. Talán elég lesz ez az élmény, hogy megbírkózzanak a problémáikkal. Talán tényleg ők lehetnek a tökéletes pár, család, élet.

Talán kapok még egy lehetőséget, hogy helyrehozzam azt a hibát, amit Zsófinak sikerült elkerülnie. Talán ez az élmény elég lesz ahhoz, hogy akkor, ott legyen elég erőm és akaratom tenni érte és magamért. És akkor talán nekem már nem kell tartanom attól, amitől Zsófinak.

Talán.

De akkor pontosan mit is irigyelek tőle?